Ha lehet egyáltalán rangsorolni, a legfontosabb tudományos mûszer az MGS felszínén a termálemissziós spektrométer. Ez az eszköz egy infravörös színképelemzõ, amely a felszín sugárzásának 6 és 50 mm közé esõ részét analizálja (hõsugárzás). Bár több, mint 30 éve vizsgálják ûrszondák a Marsot, még mindig nem tudjuk pontosan, milyen kõzetek és ásványok alkotják a felszínt. Pedig ezek ismerete alapvetõen befolyásolja a bolygó geológiai történetére vonatkozó elképzeléseket. A mészkõ felfedezése például egykori tavak vagy tengerek meglétét bizonyítaná. A kõzetek és ásványok összetétele egyértelmûen meghatározható az infravörös színképük alapján. A TES éppen ezt a tartományt fogja vizsgálni. Fontosságát jelzi, hogy már a szerencsétlen sorsú Mars Observer is magával vitt egy ilyen mûszert. (Csakúgy, mint az MGS többi mûszerét. Ezek lényegében a Mars Observer számára lettek kifejlesztve. Sajnos a szintén igen fontos gammasugár-spektrométer és a nyomás-modulációs infravörös radiométer már nem fért bele az MGS költségvetésébe. Az elõbbi a felszín kémiai összetételét, az utóbbit a légköri hõmérsékletet, vízpára mennyiséget és nyomást mérte volna. Pótlásukról a tervezett Mars-szondák gondoskodnak.)
Az
ábrán néhány kõzet infravörös
spektrumát figyelhetjük meg. (A marsi eredetû SNC meteoritekhez
tartozó shergotitot az 1962-ben a nigériai Zagami közelében
hullott meteor képvislei. Spektruma a bazaltéhoz hasonlít
a legjobban. Ez volt az utolsó marsi eredetû meteorit, amit
nem az Antarktiszon találtak.)
A TES igen érzékeny a karbonát és szulfát ásványokra. Ezek fõleg az eredeti vulkanikus láva és felszíni széndioxid illetve vízpára között lezajló reakciók következtében alakultak ki. A TES azonban nem csak a kõzetek típusának a meghatározására használható. Mérni fogja a felszín hõsugárzását, a nappali és az éjszakai hõmérsékletváltozásokat. Adataiból meg lehet határozni a kövek és sziklák eloszlását, a porszemcsék méretét. Figyelni fogja a hósapkák méretének a változását, meghatározza a marsi felhõk (pl. a vízjég-felhõk vagy a homokviharok) összetételét és vastagságát is.
1996. november 24-én a Mars Global Surveyor fedélzetén lévõ TES felvette a Föld infravörös színképét. Jól megfigyelhetõk a széndioxid, a vízpára és az ózon elnyelési sávjai. Ezt láthatnánk egy másik bolygórendszer lakói, ha infravörös fényben keresnének lakható bolygót a Naprendszerben. (Berajzoltuk a különbözõ hõmérsékletû testek által kibocsátott sugárzás intenzitáseloszlásait is.)
További részletek a TES-rõl (angolul):
(Összeállította: Juhász Tibor)