Fred Espenak:
Az 1993. november 29-i holdfogyatkozás fázisai
Mi az a holdfogyatkozás? Mi okozza és miért jön létre? Milyen gyakran figyelhetjük meg, mikor lesz a következő? Ezekre és más kérdésekre is választ találsz az alábbiakban.
A Hold egy 3476 km átmérőjű, hideg, sziklás felszínű égitest. Nincsen saját fénye, a Nap fényét veri vissza. 29,5 naponként kerüli meg a Földet. A keringés során változik a megvilágított félgömbjének felénk forduló aránya, ez okozza a holdfázisokat.
Újhold idején a Hold megvilágított félgömbje éppen a Földdel ellentétes oldalon helyezkedik el, így nem látjuk égi kísérőnket. Ahogy múlik az idő, a Föld körüli keringése miatt egyre többet látunk belőle. Teleholdnál a teljes megvilágított félgömbje a Föld felé fordul. Majd elkezd fogyni, és 29,5 nap múlva ismét újhold következik be. Így múlik el egy hónap.
Sokak számára a telehold a szerelem és a románcok ideje. A telehold éppen napnyugtakor kel és egész éjjel megfigyelhető. Az éjszaka végén nyugszik le, éppen amikor a Nap felkel. Teleholdkor ugyanis a Hold éppen a Nappal szemben helyezkedik el az égbolton. A teleholdnak fontos szerepe van a fogyatkozások tekintetében is.
A Nap, a Föld és a Hold helyzete a
holdfogyatkozás idején.
A Föld két árnyéka a penumbra és az umbra.
(Nem méretarányos ábra.)
Holdfogyatkozás csak teleholdkor jöhet létre, ha a Hold áthalad a Föld árnyékán. Az árnyék két kúp alakú részől áll, az egyik a másikon belül helyezkedik el. A külső a penumbra (félárnyék), ahol a Föld csak egy részét takarja el a Nap korongjának. A belső rész az umbra (teljes árnyék), itt egyáltalán nem éri el a Nap fénye a Hold felszínét.
A csillagászok háromféle holdfogyatkozást különböztetnek meg:
Vajon miért nincsen minden egyes telehold esetén holdfogyatkozás? A Hold pályája 5o-os szöget zár be a földpálya síkjával. Így a Hold általában a földpálya síkja alatt vagy fölött helyezkedik el. De a Föld árnyéka benne van ebben a síkban. Ha a telehold idején a Hold a sík alatt vagy fölött halad el, akkor nem következik be holdfogyatkozás. Egy évben kétszer azonban a Hold áthalad a penumbrán vagy az umbrán, így két-három holdfogyatkozás is bekövetkezik.
A holdfogyatkozást a Föld egész éjszakai féltekéjéről lehet látni. Az összes fogyatkozás kb. 35 %-a penumbrális, amit még távcsővel is nehéz észrevenni. 30 %-uk részleges fogyatkozás, és a maradék 35 % bizunyul teljesnek.
A 2000. január 21-i
teljes holdfogyatkozás
fázisai (kezdete jobbra, vége balra)
Egy teljes holdfogyatkozás során a Föld eltakarja az egész Napot a Holdról nézve. A Holdon lévő űrhajósok napfogyatkozást látnának (amit a Föld hoz létre). A Föld körül egy fényes vörös gyűrű jelenne meg, mert látnák a korong peremén a napkelte és a napnyugta fényeit. Amíg a Hold teljesen az umbrában tartózkodik, a földi légkör által megtört napfény éri csak el. De ez a fény először mélyen belemerül a Föld légkörébe, ami kiszűri belőle a kék színt. A megmaradt rész mélyvörös vagy narancs színű, és sokkal halványabb, mint a közvetlen napfény. A Föld légköre mgtöri a fény egy részét, ami így megvilágítja a Holdat.
A holdfogyatkozás teljes fázisa éppen a földi légkör fénytörése és színszűrő hatása miatt olyan érdekes és látványos jelenség. Ha a Földnek nem lenne atmoszférája, a Hold teljesen fekete lenne egy teljes holdfogyatkozás során. Így azonban a holdkorong a sötétbarnától kezdve a vörösön át fényes narancs és sárga színekben pompázik. Nagy vulkánkitörések után a teljes holdfogyatkozás nagyon sötét, mivel a Föld légkörébe jelentős mennyiségű hamu kerül. A Mount Pinatubo kitöréséből származó por 1992 decemberében olyan sötét fogyatkozást hozott létre, hogy a Hold szinte láthatatlanná vált (lásd: Holdfogyatkozások és vulkánok).
Minden teljes holdfogyatkozás a penumbrális fázissal kezdődik, melyet részleges fogyatkozás követ. A teljes fázis után ismét részleges, majd penumbrális fogyatkozás következik. A penumbrális fázist még távcsővel is meglehetősen nehéz észrevenni. A részleges és teljes fogyatkozás azonban könnyen megfigyelhető szabad szemmel.
A 2000. január 21-i
teljes holdfogyatkozás
fázisai
A napfogyatkozásokkal ellentétben a holdfogyatkozások megfigyeléséhez nincsen szükség semmilyen szűrőre. Még távcső sem kell hozzá. Binokulárral azonban jobban megfigyelhetők a színek. Ehhez elegendő már egy 7x35-ös vagy egy 7x50-es típus is.
Az amatőrcsillagászok hasznos észleléseket végezhetnek a teljes fogyatkozás során. Lehetetlen előre pontosan megjósolni, milyen sötét lesz a Hold a teljes fázis idején. A színek is nagyon változatosan a sötét szürkétől vagy barnától a vörös és a fényes narancs legkülönbözőbb árnyalataiig. A szín és a fényesség a földi atmoszféra portartalmától függ. A Danjon-skála segítségével az amatőrök megbecsülhetik a Hold színét és fényességét a teljes fázis alatt.
Távcsővel további hasznos méréseket végezhetünk. A kráterek belépési és kilépési idejének megfigyelése alapján következtetni lehet a földi légkör portartalmára.
A holdfogyatkozás csábító célpont a fényképezőgépek számára. Szerencsére könnyű lefényképezni egy holdfogyatkozást. A felszerelés függvényében számos lehetőség közül választhatunk (lásd: A holdfogyatkozások fényképezése).
Öt ezredév alatt i.e. 2000-től i.sz. 3000-ig 7718 umbrális holdfogyatkozás zajlik le. Számuk évente 0 és 3 között ingadozik. Utoljára 1982-ben volt három teljes holdfogyatkozás. A részleges fogyatkozások száma 6-7-szer annyi, mint a teljeseké.
Az alábbi táblázatban minden holdfogyatkozás szerepel 2000 és 2005 között. A fogyatkozás nagysága (magnitúdója) azt adja meg, hogy a Hold átmérőjének hányadrésze merül az umbrába. Teljes fogyatkozások esetén ez az érték nagyobb, mint 1, a penumbrális fogyatkozásokra pedig negatív.
| Holdfogyatkozások 2000 - 2005 | ||||
| Dátum | Típus | Magnitúdó | A teljes fázis |
Megfigyelhető |
| 2000. jan. 21. | teljes | 1,330 | 78 m | Amerika, Európa, Afrika |
| 2000. júl. 16. | teljes | 1,773 | 108 m | Ázsia, Nyugat-Amerika |
| 2001. jan. 9. | teljes | 1,195 | 1 h 02 m | Kelet-Amerika, Európa, Afrika, Ázsia |
| 2001. júl. 5. | részleges | 0,499 | - |
Kelet-Afrika, Ázsia, Ausztrália |
| 2001. dec. 30. | penumbrális | -0,110 | - |
Kelet-Ázsia, Ausztrália, Amerika |
| 2002. máj. 26. | penumbrális | -0,283 | - |
Kelet-Ázsia, Ausztrália, Nyugat-Amerika |
| 2002. jún. 4. | penumbrális | -0,778 | - |
Dél-Amerika, Európa, Afrika, Ázsia |
| 2002. nov. 20. | penumbrális | -0,222 | - |
Amerika, Európa, Afrika, Kelet-Ázsia |
| 2003. máj. 16. | teljes | 1,134 | 53 m | Amerika, Európa, Afrika |
| 2003. nov. 9. | teljes | 1,022 | 24 m | Amerika, Európa, Afrika |
| 2004. május 4. | teljes | 1,309 | 1 h 16 m | Dél-Amerika, Európa, Afrika, Ázsia |
| 2004. okt. 28. | teljes | 1,313 | 1 h 21 m | Amerika, Európa, Afrika, Közép-Ázsia |
| 2005. ápr. 24. | penumbrális | -0,139 | - |
Kelet-Ázsia, Ausztrália, Amerika |
| 2005. okt. 17. | részleges | 0,068 | - |
Ázsia, Ausztrália, Észak-Amerika |
